Milyen nyílászárók alkalmazhatók az egészségügyi intézetekben? Rendelőintézetekben, kórházakban a középületekhez általában javasolt erős mechanikai igénybevételi osztályú nyílászárókat célszerű tervezni, illetve alkalmazni. Ezt az elvárást azonban az erősebb betétszerkezet kiválasztása nem meríti ki, e mellett fontos a lezárás módja, az ajtó merevítése és a megfelelő vasalatok alkalmazása is. A kemény farost lemez lezárású betétszerkezetnek legalább üreges forgácslap betétnek kell lennie, de ennél jobb a tömör forgácslap. Az ajtólap legsérülékenyebb része az él, ahová ajánlott élkeményfát használni. Ez előnyösebb, mint az élfólia, mert sérülésekor könnyebben javítható, és a keretfa mellett további merevítést is ad az ajtólapnak. Fontos a pántok megfelelő méretezése is: a közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem a pántok darabszáma a mérvadó, hanem azok teherbíró képessége, amit mindig az ajtólapok tömege határoz meg. A kilincseket szintén erős igénybevételhez kell tervezni: a jó kilincs tehermentesíti a zár mechanikáját, ezért érdemes olyan típust választani, ami fémalátétes és/vagy csapágyazott, illetve - a kilincs kiszakadásának elkerülésére - feltétlenül legyen átmenőcsavaros. Az erős igénybevétel tűréséhez ellenálló felületű lapokra van szükség. Ilyen például a fa és műanyag ötvözetéből álló HPL-lemez, ami több réteg különböző típusú papír, műanyag fólia és melamingyanta magas hőfokon, nagy nyomás alatti összepréselésével készül. E technológiával a környezeti hatásoknak jól ellenálló felület keletkezik, mely víz- és vegyszerálló, magas kopásállóságú, karcálló, nehezen gyulladó, UV stabil és könnyen tisztítható. A HPL-lemezek a RAL skála szerinti színeken kívül fa- és kőburkolat utánzatú, vagy akár izgalmas és egyedi dekormintás felületekkel is kaphatók. Az erős igénybevétel tűrésén felül néhány ajtónak további követelményeket is teljesítenie kell. Ilyen például a hanggátlás: a követelmények szerint a betegszobát, rendelőt vagy kezelőhelyiséget, illetve lakószobát határoló ajtók hangcsillapításának Rw,P.35 dB kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a helyszíni hanggátlási követelmény R’w=30 dB. Ahhoz, hogy az ajtólap teljesíteni tudja ezt a hanggátlási értéket, speciális hanggátló betétszerkezettel és automata küszöbbel kell rendelkeznie. A hanggátló ajtólap megfelelő üvegezéssel is teljesíthet hanggátlási igényeket, azonban ha a helyiség fényellátását felülvilágítós tokszerkezettel szeretnék növelni, figyelni kell, mert míg ez fatokok esetében megoldható, addig acéltokok alkalmazásakor csak akkor, ha két különálló szerkezetként építik be a tokot és a felülvilágítót. (Az acéltok osztója ugyanis üreges, ezért nem megfelelő a hangszigetelése.) A röntgenajtók olyan nyílászárók, melyek mindkét oldalát 0,5 mm-es ólom-egyenértékű lemezzel borítják, a tokot pedig a falc körüli részeken 1 mm-es ólom-egyenértékű béléssel látják el. Amennyiben az ajtólap üvegezése elkerülhetetlen, olyan megoldást célszerű választani, amelynél nincs áttörési pont a sugár számára. Mivel ezek az ajtók nagyon nehezek (80-100 kg-osak), különösen fontos a megfelelő teherbírású pántok alkalmazása.     Fontos a tok beépítése is: az acéltokokat betonozással, a fatokokat pedig rejtett dübelezéssel kell a falszerkezethez rögzíteni. Amennyiben a tűzállósági előírás engedi, érdemes fa tűzgátló ajtólappal tervezni, ami különösen előnyös a színazonos megjelenés igényekor. Ezeknél az ajtóknál kötelező az ajtócsukó használata. A nagy forgalmú helyiségeknél, ahol könnyű áthaladási lehetőséget kell biztosítani, ajtócsukó helyett automatika alkalmazandó. Műtőszobákban csak rozsdamentes borítású automatikák helyezhetők el. Olyan helyiségekhez, mint például ágytálmosó, betegfürdető, zuhanyzó stb., ajánlott - a lapot érő vízmennyiségtől függően - vizes vagy nedvestéri ajtókat használni.